A Donald Trump megválasztása utáni eladási hullám a többi feltörekvő országhoz képest erősebben érintette a kelet-közép-európai régiót, benne Magyarországgal, ez azonban csak egy piaci túlreagálásnak köszönhető, az erős fundamentumok ugyanis minket igazolnak - vélik az UniCredit elemzői. Térségünk - más feltörekvő országokkal szemben - sokkal könnyebben vészelheti át a Trump megválasztásának piaci hatásait, az amerikai-orosz kapcsolatok szorosabbá válása, illetve az USA külpolitikai szerepvállalásának visszaszorulása azonban jobban aggaszthatja majd a befektetőket, mint a világ többi részén. A geopolitika kockázat mérsékléséhez a GDP-arányos védelmi kiadások növelésére lenne szükség, ám ez több régiós országban is - köztük Magyarországon - azt jelentené, hogy a költségvetési hiány meghaladná a 3%-os küszöbértéket, ami további problémákat vetne fel.
Csütörtökön ismét emelkedtek az irányadó amerikai indexek, pedig a Fed-elnök beszédében minden eddiginél erősebb jelzést adott a közelgő kamatemelésre.
Donald Trump megválasztásával jelentősen megugrott azoknak a befektetési szakembereknek az aránya, akik szerint végre beindulhat a globális növekedés és az infláció, vagyis végre sikerült kimásznunk az állóvízből - olvasható a Bank of America Merrill Lynch globális alapkezelői felmérésében. Azért a veszélyekre sem árt odafigyelni, aggasztóan nőtt ugyanis azoknak az aránya is, akik egy globális kereskedelmi háborút vizionálnak, ami végül könnyen egy kötvény- és devizapiaci vérengzésbe torkollhat, nem árt tehát az óvatosság.
Októberben a szeptemberi 1,5%-ról 1,6%-ra emelkedett az éves infláció az Egyesült Államokban. Bár az októberi adat közel kétéves csúcsot jelentett, az összhangban volt a várakozásokkal. A maginflációs mutató eközben 2,2%-ról tovább mérséklődött 2,1%-ra, ami arra utal, hogy túlzott inflációs nyomás továbbra sincs az amerikai gazdaságban.
Az amerikai CBS csatorna vasárnap esti műsorában Donald Trump kijelentette: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel jár.
Bár a kelet-közép-európai régióra nem jelent nagy negatív kockázatot Donald Trump választási győzelme, a NATO-val kapcsolatban tett korábbi kijelentéseit azért nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az Erste elemzői szerint nem tűnik valószínű forgatókönyvnek, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok látványosan kihátráljon a katonai szövetség mögül, ellenben ha mégis lazulna az USA elkötelezettsége, az növekvő geopolitikai kockázatokat jelentene a térségre, így Magyarországra nézve.
A nagyobb európai tőzsdéken uralkodó rossz hangulat után vegyesen nyitottak a fontosabb amerikai részvényindexek. A Dow Jones például új történelmi csúcsra tört a nyitást követően, az S&P és a Nasdaq viszont eséssel kezdte a napot, utóbbi elsősorban a techcégek alulteljesítésének tudható be. A kereskedés második felébe lépve egy erősödési hullám bontakozott ki, ami azonban hamar kifulladt. A Dow Jones ennek ellenére történelmi csúcson tudott zárni, a Nasdaq viszont a rosszul teljesítő techcégek miatt szenvedett.
A választás óta mintha kicserélték volna Donald Trumpot: a republikánus elnökjelölt választási győzelmében jelentős szerepet játszhatott többek között az is, hogy a mainstream politikai irányvonal normáit teljesen felborítva, keményen nekiment a fennálló hatalomnak több politikai és gazdasági témában, most azonban láthatóan visszavett a vehemenciájából. A Reuters például kiszúrta, hogy Trump kampányoldaláról eltűnt a muszlimok kitiltásának, vagy a párizsi klímaegyezmény felbontásának terve. Ha ez tettek formájában is igazolódik, akkor óriási pálfordulásnak lehetünk épp szemtanúi.
Trump kampányígéretei szerint a banki szabályozás mérséklésével igyekezné ösztönözni a pénzintézeteket, hogy aktívabban járuljanak hozzá az USA gazdasági növekedéséhez, épp ezért a nagyobb bankok részvényei nagy örömmel fogadták Trump megválasztását. A Fitch szerint azonban kérdéses, hogy mi valósulhat meg Trump ígéreteiből, ráadásul lehetnek buktatói is az új irányvonalnak, ami inkább negatív a bankszektorra nézve.
Hillary Clinton elbukta a történelem két legnépszerűtlenebb elnökjelöltjének csatáját. Az óriási izgalmakat és szoros eredményeket hozó versenyben Trump végül az elektorok számát tekintve nagy előnnyel győz. Republikánus többségű lesz a szenátus és a képviselőház is.
Sorra reagálnak a világ vezetői, vezető politikusok Donald Trumpn amerikai elnökválasztáson elért egyértelmű győzelmére. Az érzelmek vegyesek. A németek sokkot kaptak.
Mivel az Egyesült Államok területén több időzóna is áthalad, a szavazóurnák több órás eltéréssel zárnak: míg Kentucky államban már magyar idő szerint éjfélkor lezárul a szavazás, az alaszkai lakosok egészen reggel 6-ig szavazhatnak az új elnök személyére. Összeszedtük az elnökválasztás menetét.
Történelmi jelentőségű a holnapi amerikai elnökválasztás, ugyanis soha két ennyire népszerűtlen, egymástól gyökeresen eltérő személyiségű jelölt nem csapott össze, ráadásul gazdasági és politikai programjukban sincs sok közös pont. Holnap kiderül, hogy mi lesz a legfelsőbb bíróság sorsa, kell-e tartani majd esetleg egy amerikai adósságválságtól, mi lesz az oktatási rendszerrel és a rohadó infrastruktúrával, illetve hogy az amerikai szavazók többsége egyetért-e azzal, hogy a globális felmelegedés csak egy Amerika-ellenes kínai összeesküvés-elmélet. Az Economist összeállítása alapján Hillary Clinton és Donald Trump programjából csemegéztünk.
Donald Trump elnökként ugyanazt cselekedné, mint amit jelöltként megígért, hiszen csak ez az egyetlen Trump van, egy "javított, bővített kiadású" Trump nem lesz - állították Trump The Washington Postnál dolgozó életrajzírói. A New Yorker lap arra a megállapításra jutott, hogy "Mágikus hitre lenne szükség abban bízni, hogy (Trump) elnöksége valamiképp más lenne, mint amit a kampány sugall." Mindezek alapján az MTI végigvette a republikánus elnökjelölt kampány során elhangzott legfőbb ígéreteit, illetve azok várható következményeit, illetve a hozzájuk szükséges erőforrásokat.
A szeptemberi 57,1 pontról októberben váratlanul 54,8 pontra esett az amerikai szolgáltatói szektor aktivitását nyomon követő ISM beszerzésimenedzser-index értéke. Bár a piaci szereplők jobb adatra számítottak, a szeptemberi óriási emelkedést követően várható volt egy korrekció.
Októberben 147 ezerrel nőtt az Egyesült Államok versenyszféráján belül a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma - derült ki az ADP intézet legfrissebb jelentéséből. Az adat nem csak hogy elmaradt a várakozásoktól, de három éve a legalacsonyabb foglalkoztatottság-bővülést jelentette. Az átfogó munkaerő-piaci statisztika pénteken érkezik, a mostani ADP-adattal pedig megnőtt az esélye, hogy augusztus és szeptember után ezúttal is a piaci várakozásoktól elmaradó ütemben bővült az amerikai foglalkoztatottság.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Olyan titkos volt a projekt, hogy az első képek is csak egy hónapja láttak napvilágot.
Kivonul az izraeli hadsereg.
A munkavállalók díjazása nem változik.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
